A filozófia Szókratésszal kezdődött, egy görög filozófussal (i. e. 469–399), aki elkötelezett volt az önvizsgálat és mások vizsgálata iránt. Szókratész szerint ha filozófus vagy, akkor nincs meg a bölcsességed: a tudatlanság és a bölcsesség között állsz, a bölcsesség keresője vagy. Nem vagy gőgös, mert nem vagy megelégedve magaddal, és tudod, hogy nem tudsz. Ugyanakkor nem vagy bölcs, mert éppen a bölcsességet vizsgálod. Filozófusként tisztában vagy az emberi korlátokkal, vagyis a tudás határaival. Tevékenységed ellenszenvet kelthet a közönségben, mert az emberek hajlamosak azt hinni, hogy bölcsek, pedig nem azok; szakértők akarnak lenni valamiben és szeretnek tudni valamit, de nem akarják elismerni, hogy az emberi tudásnak megvannak a maga korlátai. Ezért különleges a filozófus: rendszeresen vizsgálja az emberi tudás határait, és ezzel megváltoztatja a bölcsességről alkotott felfogást.
