A JÁTÉK SZABÁLYAI
Két dobókockával játszunk. Aki a legtöbb pontot dobja, az kezd. Előre állapítsátok meg, ki mennyit tesz be a közös kasszába.
Aki az első dobásra tízet dob, az a 15‑ös mezőre lép.
Aki koronás számra lép, az a dobását dupla értékűnek számolja.
Aki gyászszámra lép (fehér szám fekete alapon), az 2‑t fizet a kasszába.
Aki ünnepi számra lép (fehér szám piros alapon), az 2‑t kap a kasszából.
Aki a 94‑es mezőre lép, az egy kockával dob, és a pontokat 100‑ig felfelé, majd visszafelé számolja.
Aki a 100‑as mezőre lép, azaz az amszterdami Gátra, megnyeri a kasszát, de annak egynegyedét szétosztja a vesztesek között.
Aki a legközelebb ér a 100‑as mezőhöz, az kezdi a következő játékot.
Bal alsó sarok: 1584. Orániai Vilmos herceget Balthazar Gerards meggyilkolja Delftben.
5. sz. 1572. A vízi koldusok elfoglalják Den Brielt.
9. sz. 1579. Az Utrechti Unió.
12. sz. 1584. I. Vilmos herceget meggyilkolják.
17. sz. 1600. A nieuwpoorti csata.
Jobb alsó sarok: 1672. III. Vilmos herceg kibékíti De Ruytert és Trompot a szenvedő haza javára.
22. sz. 1625. Maurits herceg meghal.
28. sz. 1647. Frigyes Henrik herceg meghal.
29. sz. 1648. A münsteri béke.
Jobb felső sarok: 1795. V. Vilmos herceg elhagyja a hazát, mivel a franciák neki üzentek hadat, nem a népnek.
31. sz. 1650. II. Vilmos herceg meghal.
36. sz. 1672. A „Vészes év”.
39. sz. 1702. III. Vilmos herceg meghal.
41. sz. 1711. Johan Willem Friso herceg vízbe fullad.
Bal felső sarok: 1898. Wilhelmina királynőnk, a nemzet reménysége, megkoronázása Amszterdamban.
47. sz. 1713. Az utrechti béke.
52. sz. 1747. IV. Vilmosból helytartó lesz.
54. sz. 1751. IV. Vilmos herceg meghal.
61. sz. 1766. V. Vilmos nagykorú lesz.
65. sz. 1795. Az Orániaiak elhagyják a hazát.
71. sz. 1810. Nemzetünk Franciaország részévé válik.
74. sz. 1813. „Oránia mindenek felett.”
79. sz. 1815. A waterlooi csata.
84. sz. 1840. II. Vilmos király.
91. sz. 1848. Az alkotmány módosítása.
93. sz. 1849. II. Vilmos király meghal.
94. sz. Állj! Egyetlen kővel.
96. sz. 1890. III. Vilmos király meghal.
